A
mi
családunk
A nagypapa, aki katonaként szolgált a II. világháború alatt, néhány társával megszökött a csapatától, mert nem akartak külföldre menni a csapatukkal. Éhesen, kimerülten gyalogoltak az úton, amikor figyelmesek lettek egy emberre, aki pörköltet főzött egy kondérban a szabadban. Az elgyötört bakák odamerészkedtek hozzá és megkérdezték tőle, hogy megkínálja-e őket az akkor már igencsak finoman illatozó étellel. A bácsi szívesen adott nekik a pörköltből, de hogy miből készült, azt csak az utolsó bajusztörlés után árulta el: sündisznóból.
Ugye, az ön családjában is van ehhez hasonló történet, ami bekerült a családi legendáriumba? De mi lesz a sorsa? Elfelejtődik? De jó lett volna meghallgatni a nagypapa elmondásában, akár csak hangban, netán képben megőrizni őt az utókornak! Milyen hálásak lennének azok a leszármazottak, akik nem ismerhették elődeiket, ha hallhatnák, netán láthatnák őket mozgóképen, ahol elmesélik, miként éltek régen, hogyan zajlottak a családi események, milyen életbölcsességeket örökítenek tovább.
Mi összeállítjuk a családi archívumot a meglévő fotókból (hogy az unokák is tudják majd, ki szerepel a képen), leírjuk a családtagok visszaemlékezéseit, beszkenneljük, rendszerezzük a régi ereklyéket: a kézzel írott leveleket, a nagymama féltve őrzött titkos receptjeit, a megsárgult iratokat (katonakönyveket, születési anyakönyvi kivonatokat), digitalizáljuk a hangban és képben fellelhető emlékeket (a nagyi elbeszéléseit, a gyermekek első szavait).
- fényképek (ismeretlen ismerősök)
Négy nagy cipősdoboz és kettő kisebb papírdoboz – kb. ennyi hely kell ahhoz a számtalan papírképhez, amelyek legtöbbünk szekrényeiben porosodnak, annak ellenére, hogy az utóbbi években szinte csak digitális fotók készülnek. Hányszor fordul elő, hogy már azt sem tudjuk, ki látható a megsárgult, kifakult papíron, mikor készült a felvétel - de nem is fogjuk, mert már nincs, aki emlékezne. Éppen ezért mentse meg azt, ami még menthető! Bedigitalizáljuk, névvel, évszámmal, esetleg rövid leírással látjuk el, rendszerezzük a régi fényképeket. Csodát ugyan nem teszünk, de a modern technika segítségével feljavítjuk, láthatóbbá tesszük a képek tartalmát.
- dokumentumok (nagymama titkos receptje)
Melyik testvérnél, unokatestvérnél legyen a nagypapa régi katonakönyve? Hogy is volt a dédi titkos receptjében: 2 kanál vaj vagy 2 kanál zsír kell a tésztához? Olyan szívesen elolvasnám többször is a dédapám kézzel írott levelét, de attól félek, hogy szétszakad a papír. Hány és hány helyen lelhetők fel egy család fennmaradt írásos emlékei! Ezek most virtuálisan mind egy helyre kerülhetnek, hiszen beszkenneljük és visszaadjuk eredeti tulajdonosának. Viszont már nem kell közelharcot vívniuk a testvéreknek, unokatestvéreknek, nagybácsiknak és unokáknak, hogy ki őrizze a felbecsülhetetlen értékű relikviát. És ha egymás mellé kerülnek a régi tárgyak, mennyi új dolgot, netán titkot tudhatunk meg egykori tulajdonosáról!
- üzenjen az utókornak
Mit nem adnánk azért, ha sosem látott nagyapánk üzenne nekünk a múltból! Elmondaná, hogy mire figyeljünk az életben, ha boldogok szeretnénk lenni, megmutatná egy körbejáró kamerával, hogy milyen házban lakott, hol pihent a vén diófa alatt forró nyári délutánokon. Levelet írna déd- és ükunokáinak – milyen is volt az írása? -, annyi minden mondanivalója lehetne! Legyen ez egy digitális időkapszula, amelybe bármit belepakolhat a jövő generációi számára!